12. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok! Meghoztam a 12. Fejezetet. :) Elég izgalmas lett. ;) Remélem tetszeni fog,komizzatok! :)

Jó Olvasást!

 xoxo(Gabii)

Harry

-Gyere.-ragadtam meg a kezét,és az utolsó utcát kézen fogva tettük meg.

Gyors kinyitottam az ajtót…és berontottunk rajta.

Louis elkezdett csókolni,és mintha pehelykönnyű lennék,felkapott az ölébe.

Csókoltam,kapaszkodtam belé amíg felvitt az emeletre.                                           

A szobában óvatosan letett az ágyra,és fölém hajolt.

Lassan,finoman csókolt.

Ezt a csókját szerettem a legjobban…bármeddig eltudná viselni.

-Louis…-nyögtem.

-Igen?!-mondta,miközben a nyakamat kezdte csókolgatni.

-Tudod…én még soha nem voltam fiúval.-húztam el az arcom.

-Még én sem…biztos akarod?-puszilt meg Louis.

-Igen.-csókoltam meg határozottan.

Louis

Nem akartam semmi mást…csak érezni.

Érezni Harryt.

Soha nem vágytam még senkire így…mint ahogy most Hazzára.

Teljesen felizgatott.

Ruháimtól egyre gyorsabban szabadultam meg.

Teljesen meztelenül feküdtem be újra Hazz mellé.

Most ő volt felül.

Pólóját lassan lehúztam…mellkasát gyengén megpusziltam.

-Gyönyörű vagy Harry.-leheltem egy finom csókot ajkaira.

-Szeretlek Louis.-nyögte Hazz,és nadrágjától is megszabadult.

-Nem akarok fájdalmat okozni.-kerekedtem újra fölé,homlokát megpusziltam.

-Nem lesz semmi baj…csak csináld.-biztatott harry egy mosollyal.

Lassan,érzékien akartam csinálni…nem akartam,hogy fájjon neki.

Harry felnyögött a fájdalomtól,amikor először hatoltam belé.

-Abbahagyom…csak szólj.-meredtem azokba a csodás szemekbe.

-Louis…folytasd.-húzott magához,és úgy csókolt,mint még soha.

Harryvel egyszerre jutottunk a csúcsra…és fáradtan dőltem le mellé az ágyban.

-Ez…valami fantasztikus volt.-lihegett Harry,és megpuszilta arcomat.

-Szerintem is.-bújtam hozzá,és nyomtam egy csókot ajkaira.

-Jó éjt,Lou.-kulcsolta össze kezünket Hazz.

-Neked is.-vigyorogtam magamba.

Soha nem szerettem még így senkit!

Harry többet jelent nekem mindennél.

Most már ő az életem értelme.

Nem is tudom,hogy tudtam eddig nélküle élni?!

Hogy tudtam Harry Styles nélkül élni?!

Teljesen megváltoztatta az életem.

Amikor vele vagyok,teljesen megváltozok.

Olyankor csak ő van…senki más…

Larry Stylinson ma estétől él!

Harry

Ez az este fantasztikus volt.

Louis mindent megadott nekem.

Tökéletes nekem!

Ő az én kis BooBear-öm.

Louis Tomlinson az életem!

-Szeretlek Louis…-mondtam suttogva.

-Együtt leszünk örökre.-pusziltam meg összekulcsolt kezünket.

****

Reggel 10. 

Lassan kelni kéne.

Le Louis olyan édesen alszik.

-Harry fel vagy? muszáj mesélnem!-rontott be Gemma hatalmas vigyorral.

-Hát ti meg mit csináltok?!-képedt el,amikor meglátta,hogy átölelve,összekulcsolt kézzel fekszünk.

-Gemma…kérlek menj ki…mindent megmagyarázok.-könyörögtem elcsukló hangon.

-Ha ezt anya megtudja…-rázta fejét,és elővette telefonját.

-Le ne merj fényképezni.-mondtam szúrós tekintettel…csoda hogy Lou ne kelt föl.

-Jól van…-rakta zsebre telefonját.

-Akkor jössz?! Várom a magyarázatot.-tette keresztebe karjait.

-Pucér vagyok.-mondtam fülig vörösödve.

-Fúj…-grimaszolt Gemma,és gyorsan eltűnt.

Rájött. Minden kiderül. Ebből sehogy nem beszélem ki magam.-mondtam egy nagy sóhaj keretében.

-Mi a baj,Hazz?-ásított egyet Lou.

-Gemma rájött.-mondtam a földet kémlelve.

-Megyek és beszélek vele.-csuktam be magam mögött az ajtót.

Szeretlek Louis. Nem foglak eltitkolni.-mondtam magamban,Gemma szobája felé tartva.