11. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok!

Itt a 11. Fejezet! Mint ígértem,hosszabb mint az elöző...remélem jó lett. :) Jó Olvasást! :) xoxo(Gabii)

Harry

-Mit művelsz harry?!-segítette föl a csajt a földről.

-Hagyj békén.-fordult el Lou,és már indultak is.

-Louis szeretlek.-kiabáltam utána,és szemeim újra könnyesek lettek.

Túl van rajtam?!

Semmit nem jelentettem neki?

Ezek szerint…annyira hülye vagy Harry.

Tudhattam volna…csak kihasznált.

Csak egy idegen srác voltam neki,akit sikeresen átvágott.

Felejtsd el Hazz! Nem jelentett neked semmit Louis..-mondogattam magamban.

Jó…a mai tervnek is lőttek,irány haza.-töröltem meg az arcomat,és fogtam egy taxit.

-Sziasztok.megjöttem.-mondtam,amint beléptem az ajtón.

-Hamar végeztél.-mondta Anne aki idegesen kapkodott.

-Nem volt semmi érdekes.-hazudtam már megint.

-Anya,segítenél  a cipzárban?-jött le Gemma a lépcsőn,a ma esti ruhájában.

-Persze kicsim,te meg segítenél a sminkben?-kérdezte Anne.

-Jézusom…olyanok vagytok,mint két tinilány az első randi előtt.-viccelődtem rajtuk.

-Fogd be Harry.-csitított Gemma.

-Úristen,egy óra múlva itt van Bradley,és még kész sem vagyok.-idegeskedett  anya.

Jót nevettem rajtuk.

Amíg készülődtek,leültem tv-t nézni,és végre egy jót ettem…tegnap csak egy alma volt a vacsorám…nem lesz ez így jó…Louis teljesen tönkretesz.

Figyelem! A ˝kifutón˝40-es,szingli,nagyon szexy Anne-konferálta be Gemma.

-Oh My God!-tátva maradt a szám amikor megjelent anya a folyosón.

-Gyönyörű vagy,anya-mondtam,miközben alaposan megfigyeltem  kinézetét.

-Olyan,mintha Jennnifer Aniston lenne,csak más hajszínnel.-mondta Gemma.

-Na,elég lesz már,nem kell túlozni.-legyintett Anne a levegőbe.

-Anya,Liam már itt vár,megyek.-puszilta meg Gemma Anne-t.

-Én is megyek Hazz...légy jó.-puszilta meg homlokom,anya.

-Oké.sziasztok.-mondtam egy mosoly keretében.

Egész este egyedül leszek…

Mit csináljak?

Azért aludni nem mehetek,még csak 8 óra…

Felhívom Zaynt.remélem ráér.-vettem elő a telefonom.

-Szia Zayn.-szóltam bele.

-Harry?!-mondta alig hallhatóan.

-Mit csinálsz? visszahívjalak?-érdeklődtem.

-Öhm…nem…csak Niall.-hagyta el egy halk nyögés a torkát.

-Niall…harry az…hagyd abba.-mondta Zayn,és elcsíptem Niall durcás megjegyzését.

-Most mond.-hangján hallatszott, hogy vigyorog.

-Tudod…eléggé unatkozok…egyedül vagyok itton.-mondtam lassan,és rátértem a lényegre.

-Nem lenne kedved/kedvetek átjönni?-kissé zavaban voltam,remélem nem hallatszott a hangomon.

-De…-mondta.

-Mindjárt ott vagyunk…már nem bírja sokáig Zayn.-kiabált Niall a telefonba.

-Jesszus.-forgattam a szemem.

-Hallottad Mr. Horan-t…mindjárt ott vagyunk.-nevettett Zayn a telefonba.

-Rendben.szia.-raktam le az iphone-t.

Gyors rendet vágtam,átöltöztem…és kerestem némi alkoholt…csak bort találtam…aztán vártam.

Louis

Nem bírom elfelejteni Hazzát. nem bírom nélküle.

Lily-t,aki Harry leribancozott is csak azért csókoltam meg,hogy hátha felejtek.

De nembirok.

Miközen őt csókoltam,Harry arcát képzeltem oda…és akármennyire is ellenkezem...mindenhol őt látom…Még az álmaimban is.

Meg kéne neki bocsájtanom.

Csak túlreagáltam az egészet.

Harry nem tehet semmiről.

De vajon képes lesz e megbocsájtani…

Harry még szeret…ma ezt mondta,miután hátat fordítottam neki.

Bocsánatot kell kérnem…

Remélem még nem késő…

Harry

Zayn és Niall 1 órán belül itt voltak.

-Bocsi…csak Niall kicsit feltartott.-pirult el Zayn.

-Igen…mert Zayn-nek több idő kellett elmenni.-puszilta meg Niall az arcát.

-Nem akarom tudni a részleteket.-fordultam el.

-Szerintem se akarod megtudni.-mondta Niall egy perverz mosoly keretében.

-És mit csináljunk?-nézett körbe Zayn.

-Hát nem tudom…-mondtam zavaromban.

-Iszogathatunk…-mutattam a borosüvegek felé.

-Remek.-indult a pulthoz Zayn.

1-2 óra múlva az alkohol tette a hatását…de azért nem voltunk részegek

Csináltunk egy pár őrült képet…

Zayn és Niall pedig meztelenül fürödtek a tengerben…

-Könyörgöm…öltözzetek fel.-pirultam el amikor pucéran léptek be a házba.

-Mi az? nem tetszik kicsi niall?!-nevetett,és felkapott egy boxert.

Miután sikeresen rendbe szedték magukat…úgy döntöttek,hogy indulnak.

-Elkísérlek titeket…még a végén valami bajotok esne…-mentem utánuk,és bezártam az ajtót.

Én voltam a legjózanabb közülünk.

-Sziasztok-köszöntem amikor a lakásuk előtt voltunk.

-Szia Harry...majd beszélünk.-ölelt meg Zayn.

-Csókóllak,hazz.-vigyorgott a szőke,és behúzta zaynt.

2 bolond.-forgattam a szemem,és indultam haza.

Alig egy utcányira voltam a háztól,amikor lépteket hallottam mögöttem…és a léptek egyre gyorsabban közeledtek.

Hirtelen elkapta a karomat,megfordított,és megcsókolt…

-Louis…-nyögtem a csókunkba.

-Szertlek Harry…könyörgöm bocsáss meg.-súgta,és újra megcsókolt.

-Szeretlek Lou…-mondtam alig hallhatóan…és ajkaink újra találkoztak.

10. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok!

Meghoztam a 10. fejezetet! :) Szeretném közölni,hogy már elértük az 1,300 oldalmegjelenítést! :) Köszönöm nektek! :) Kérlek ne haragudjatok,hogy ez a rész ilyen rövid lett,de se időm,se ihletem nem volt. :/ A következő ígérem hosszabb,és jobb lesz! :) Jó olvasást! xoxo(Gabii)

Harry

-Harry…-szólt valaki hozzám.

-Harry kelj föl.-jött oda Liam,és lassan felsegített.

-Szakított velem…-nyögtem ki lassan,és újra sírni kezdtem.

-Semmi baj…minden rendbe jön.-súgta Liam…ahogy felsétáltunk a lépcsőn.

-Semmi nem jön rendbe,Liam.- a sírógörcs kerülgetett… ledőltem az ágyra.

-Liam…kérlek hagyj magamra.-mondtam szipogva.

-Rendben… Harry…lent leszek.-csukta be az ajtót.

Mért nem hitt nekem?!

Én soha nem hazudtam neki!

Az a csók semmit nem jelentett…és különben is,Niall  smárolt le.

Nem hagyhat el…csak úgy,bármi indok nélkül…

Nem bírom ki nélküle…

Nem bírom ki Louis nélkül!

5 nap.

Még ennyit maradunk a szigeten.

Ez alatt az 5 nap alatt el kell felejtenem Louist…

Úgy kell tennem,mintha semmi nem történt volna,ez alatt a néhány nap alatt amíg ˝együtt voltunk˝

Amikor távozunk…akkor itt kell hagynom az összes emléket…mintha meg sem történt volna ez az egész.

Csak ezekre tudtam gondolni,miközben párnámat teljesen eláztatva sírtam.

Álomba sírtam magam…mikor felébredtem,már javában este volt.

Jeszus.-ültem fel az ágyon.

Liam még itt van?!-kérdeztem magamba..

És anya?-folytattam a gondolkodást.

Remélem,jól hazudik Liam…nem kell anyának semmit megtudnia.

Főleg azt nem,hogy egy fiú miatt szenvedek.

Nehézkesen kikászálódtam az ágyból,és a fürdő felé indultam.

Olyan mintha valami hatalmas teher lenne a vállamon…

-Hogy nézel ki Hazz?-ráncoltam homlokom.

Szemeim alatt hatalmas karika díszelgett…mintha behúzta volna egyet.

Jól jön most egy hidegzuhany…

Gyors lefürödtem,kerestem valami tiszta ruhát magamra,hajamat megfésültem,így sikerült tűrhető kinézetet varázsolnom.

Lassú léptekkel sétáltam lefelé a lépcsőn…félve anya megjegyzéseitől.

-Heló mindenki.-köszöntem a kanapén heverő emberekre.

-Liam..te még itt vagy?!-fordultam felé,nem törődve anya értetlen ábrázatával.

-Falaztam neked.-súgta a fülembe amikor leültem mellé.

Válaszul enyhén bólintottam.

-Jajj..hadd nézzelek,kicsim-jött oda anya,és elkezdett ˝vizsgálni˝.

-Milyen volt a tegnap este?-kérdezte egy enyhe mosoly keretében.

-Látom,elég másnapos vagy.-vigyorgott gemma.

-Egész jó volt…rendesen kiütöttem magam,ezért kértem meg Liamet,hogy hozzon el..-hazudtam egyszerűen.

-Nem vagy éhes?-indult Anne a konyhába.

-Nem..most nem kérek semmit,de azért köszi.-próbáltam hatásosan mosolyogni.

-Harry…megyek.-állt föl Liam a kanapéról.

-Oké…kikísérlek.-indultam utána.

-Szia Liam.-búcsúképp megpuszilta Gemma.

-Szia.-ölelte át ő is.

-Mi volt ez Gemmával?-érdeklődtem,amint kiléptünk az ajtón.

-Hát eléggé megkedveltük egymást.-pirult el Liam.

-Ahan…-vigyorogtam rá.

-És mikor hívod el randizni?-néztem komolyan rá.

-Mi?...mi nem is…na jó,holnap megyünk vacsorázni.-ismerte be kisebb habozás után.

-Csak így tovább.-kacsintottam rá.

-Köszönöm.-ráztunk kezet búcsú kép.

-Szia.-köszöntem még egyszer,és becsuktam magam mögött az ajtót.

-Gemma?-szóltam neki,amikor a konyha felé indultam.

-Már a szobájában van.-jött a tv felől a válasz.

-Úgy látom,elég hamar kiheverte Louist..-mondtam,miközben beleharaptam egy almába.

-Igen…megtalálták Liammel a közös hangot.-mosolyogtt Anne,aki szokásához híven a BBC-egyik dokumentum filmjét nézte.

-És jól is mutatnak együtt.-fejeztem be a mondatot.

Anne csak bólogatott,nagyon koncentrált a tv-re.

-Megyek aludni,eléggé fáradt vagyok.-füllentettem kicsit.

-Várj Harry.-húzott viasza anya.

-Tudod…holnap találkozom valakivel.-mondta kissé zavarban.

-Értem…és ki az?-érdeklődtem unottan.

-Bradley -nek hívják…ő is tengerbiológus.-vigyorgott enyhén anya.

-Szóval randi.-pillantottam Anne-re.

-Nem randi…csak vacsora.-javított ki anya.

-Jó…persze.-hagytam rá.

-Akkor nem zavar?-kérdezte döbbeneten anya.

-Nemigazán…felnőtt nő vagy anya...azt csinálsz amit akarsz.-pusziltam meg arcát,és felsiettem a szobámba.

Nem voltam álmos,de azért rám fért a pihenés…és legalább addig se gondolok Louis-ra.

Mit csinálok én holnap?

Anya,és Gemma se lesz itthon…

Másnap

Még 4 nap..már csak ennyit kell kibírnom.

Ahhoz képest,hogy nem voltam fárad,délután 2-ig aludtam.

Miután elvégeztem a ˝reggeli˝teendőimet…úgy döntöttem,hogy bemegyek Honolulu centrumába,nézelődök kicsit.

-Anya…bemegyek a városba.-nyitottam be anya szobájába.

-Rendben kicsim,vigyázz magadra.-mondta a szokásosat.

-Persze.-forgattam a szemem.

-Legkésőbb 7-re jövök.-mosolyogtam Anne-ra.

-mi?!...ja,jó…-mondta fáziskésésben.

-Nem is  te lennél.-ráztam a fejem,és becsuktam az ajtót.

Gyors felkaptam a cipőm,hívtam egy taxit…és 15 perc múlva a városban voltunk.

Fizettem a sofőrnek,és kiszálltam Honolulu egyik nagyobb sétálóutcájánál.

Amint megfordultam,elöntött az irigység,és a düh.

Louis állt tőlem alig 10 méterre,és egy szőke ribanccal csókolózott.

-Hogy képzeled ezt,te büdös ribi?!…-létem oda,és lekevertem a csajnak egy akkorát,hogy a földre esett.

Louis tátott szájjal nézte az eseményeket…

9. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok!

Meghoztam a 9. Fejezetet! :) ezt is érdemes az előző résztől folyatni. :) Remélem tetszeni fog nektek...ez most hosszabb lett,mint a nyolcadik. :) Jó olvasást! xoxo(Gabii)

Harry

-Mi a franc  volt ez?!-kiabált idegesen Louis.

-Semmi…kérlek hagy magyarázzam meg.-indultam utána,és elkaptam a csuklójánál.

-Ezen nincs mit magyarázni Harry.-kiabált még mindig Lou.

-De…-kezdtem bele.

-Semmi de…hagy békén.-indult  a nappali felé.

-Louis sajnálom.-kiabáltam utána,mielőtt kilépett az ajtón.

-Mi történt?-pattant fel a kanapéról Liam.

-Niall annyira részeg,hogy megcsókolt,és ezt meglátta Louis.-közöltem szomorúan.

-Liam,hazavinnél?-érdeklődtem elcsukló hangon.

-Persze Harry.-mosolygott Liam.

-Zayn,kérlek ne csináljatok semmi őrültséget.-pillantott rá szúrós tekintettel.

Örültem,hogy Liam nem volt részeg,olyan  mintha kicsit apáskodna fölöttünk.

Szerintem vele is jóban leszek.

-És mióta vagy együtt Lou-val?-érdeklődött,ahogy beszálltunk a kocsiba.

-Ebben a pillanatban nem mondanám,hogy együtt vagyunk,de 4 napja ismerjük egymást.-meredtem  az útra.

-Louis mindig a fiúkhoz vonzódott?-pillantottam Liamre.

-Nem...mostanáig nem. mindig is hetero volt. A kapcsolatai is elég hosszúak voltak…ezért nagyon meglepett amikor közölte,hogy egy fiú tetszik neki.

-Értem.-mélyültem el Liam tekintetében.

-És te?-mosolygott enyhén rám. egész helyes amikor mosolyog.

-Eddig én sem voltam még fiúval…de Louis más.

-Egyszerűen beleszerettem.-tekintettem lesütöttem.

-És most talán mindent elrontottam.-szemeim megteltek könnyel.

-Nyugodj meg Harry…Louis meg fog bocsájtani.-ölelt át Liam,amikor leparkolt a házunk előtt.

-Nagyon remélem…annyira sajnálom.-húztam szorosabban magamhoz.

Arcomat a nyakába fúrtam,pólója vizes lett a könnyeimtől.

Hmm…finom illata van.-jelentettem ki magamban.

Ne fantáziáj Harold.-szólalt meg a kis Harry a fejemben.

Nem akarsz bejönni?-mosolyogtam enyhén rá,és megtöröltem arcomat…

-Hát nemtudom…elég késő van…haza kéne mennem.-pillantott az órájára.

Szóval ő olyan jó fiú típus…szeret pontos lenni.

Na gyere már…adok egy másik pólót.-szálltam ki a kocsiból.

-Hát jó…5 perc-pattant ki ő is.

Szuper.-ragadtam meg a csuklójánál.és csendben benyitottunk.

-ssss.-mondtam suttogva.

-Anya és a nővérem már alszanak.-súgtam a fülébe,és lassan felsétáltunk a szobámba.

-Szeritem ez jó rád.-nyújtottam oda neki az egyik kedvenc pólómat.

-Köszi.-vette ki a kezemből,és egy szempillantás alatt félmeztelenül állt előttem.

Alaposan szemügyre vettem kidolgozott testét,és mielőtt rámozdultam volna,elkaptam róla a fejem.

Állítsd le magad Harry! Mi van veled?! Te csak Louist szereted!-mormoltam magamba.

-Szerintem megyek is.-indult az ajtó felé.

-Mi?...még csak most jöttél…kérlek maradj-mosolyogtam kedvesen felé.

-Szeretnélek megismerni.-tekintetem elveszett barna szemeiben.

-Semmit nem tudok rólad…-kérleltem még mindig.

-Talán maradhatok…-nyögte ki végül.

-Köszönöm.-vigyorogtam rá.

Gyorsan teltek az órák. Rengeteget beszélgettünk,nevettünk…mindent megtudtunk egymásról.

Hajnali 2-ig fel voltunk…Liamnek már nem volt kedve vezetni,ezért itt maradt éjszakára.

Liam nem meleg...Harry!.. Liam nem az! Ne gondolj rá! Ne gondolj arra,hogy itt fekszik melletted egy szál boxerben…ne gondolj arra,hogy milyen kibaszott  jó teste van…Neked ott van Louis! Hogyha most rámozudlsz,azzal csak rontasz a helyzeteden…kibírod…csak egy éjszaka.-ezekkel a gondolatokkal aludtam el…a lehető legmesszebb Liamtől.

Louis.

Rohadtul megharagudtam Harry-re…

Azonnal eltűntem onnan,nembírtam Harry szemébe nézni…

Hazamentem,és ruhástól álomba sírtam magam…

Másnap kicsit jobb kedvel ébredtem,és amikor felhívott Niall…még boldogabb lettem,mivel tiszátzta,hogy tegnap eléggé részeg volt,és emiatt csókolta meg Harry-t….semmit nem jelentett neki.

-Köszönöm,hogy elmondtad Niall.-tettem le a telefont.

Át sem öltöztem,annyira siettem Harold-hoz,hogy végre tisztázzuk ezt az egészet.

Hátul mentem fel,szerencsére nem volt bezárva az ajtó…

Nagy vigyorral léptem be a szobába,hogy majd bebújok Hazz mellé,és úgy kérek bocsánatot amiért így reagáltam…

De arcomról hamar lefagyott a mosoly,kezem ökölbe szorult a dühtől.

-Mi a faszt csináltok ti egy ágyban?-kiabáltam idegesen.

Harry

Valaki kiabálására ébredtem,szemeim azonnal kipattantak,és arcomat a hang forrása felé irányítottam.

Louis!!!

Basszus…Liam.-idegesen pillantottam Louisra...aki hol engem,hol a mellettem fekvő Liamet kémlelte.

-Louis….meg tudom magyarázni.-indultam utána.

-Nem érdekel…eljátszottad az utolsó esélyed.-fordított hátat Lou,és már szaladt is le a lépcsőn.

-Louis…várj!-kiabáltam utána

-Várj már.-kaptam el a csuklóját.

-Mit akarsz?-tette keresztebe kezeit.

-Csak annyit,hogy hagy magyarázzam meg ezt az egészet.-néztem egyenesen a szemébe.

-Hallgatlak.-válaszolt unottan.

-Nem történt közöttünk semmi,Liam hazahozott,felkísért,aztán egyszerűen elkezdtünk beszélgetni,és elszaladt az idő…utána meg ittmaradt éjszakára.-magyaráztam…és nem érdekelt hogy alsónadrágban állok Louis előtt.

-Szép kis történet…de ezt másnak ad be.-jelentette ki komolyan Lou.

-De ez az igazság Louis!-szemembe könnyek szöktek..

-Már nem tudom,hogy kinek higgyek.-jelentette ki Louis…és arcán lefolyt egy könnycsepp.

-Ne érj hozzám.-fordult el,mielőtt letörölhettem volna a könnycseppet.

-Harry…-kezdte lassan.

-Jobb lenne,ha nem találkoznák többet.-hangja tele volt fájdalommal.

Mintha kitépték volna a szívemet…úgy ért ez a mondat.

Nem akarom elveszíteni …Ő a mindenem!

Szememből záporoztak a könnyek…

-Louis…szeretlek!-jelnettem ki elcsukló hangon…

De ekkor már sehol nem volt…

Istenem…-egyszerűen össze estem.

A földön zokogtam,mint valami óvódás,ha nem kapja meg azt amit akar.

Sírtam…csak sírtam…testemen végigfolyt a könnyem…egyáltalán nem foglalkoztam a külvilággal.

Miért teszed ezt velem Louis?!

8. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok! 

Itt a 8. Fejezet is. :) Javaslom,hogy előtte olvassátok el a 7. részt,mert onnan folytatódik. :) Remélem jó lett. :) Jó olvasást! xoxo(Gabii)

Harry

Szuper.-gondoltam. lehet,hogy megharagudott?! De az nem lehet,hiszen nem azért csináltam…én csak…szeretem idegesíteni,szeretek játszani vele…ezen nem sértődhetett meg!

Na mindegy…este úgyis találkozunk.-hagytam rá.

Gyors felöltöztem,és lesétáltam a nappaliba.

Csak anyát találtam lent.

-Hát gemma?-érdeklődtem miközben a reggelimet szedtem ki.

-A szobájában van…és sír.-válaszolta Anne szomorúan.

-Louis?-nyögtem ki halkan.

-Igen…-csuklott el  anya hangja.

-Értem.-húztam én is a szám.

-Anya…este elmegyek Zayn-hez.-ültem le mellé.

-Rendben Harry…csak ne legyél részeg.-mondta komolyan anya

-Igyekszem.-vigyorogtam rá.

-Nem ígérhetek semmit…majd meglátjuk.-vigyorogtam még mindig magamba.

-Csak azt tudnám hova tűnt Louis…

Pár órája nincs itt,de máris hiányzik.

Mit csinálok én még estig?

Igaz,hogy már mindjárt dél,de akkor is?!

-Louis hol van?-zökkentett ki gondolataimból Anne.

-Hazament-hazudtam.

-Majd este Zayn-nél találkozunk.-folytattam a füllentést,hiszen egyáltalán nem volt biztos,hogy eljön.

-Jólvan kicsim.-mosolygott anya.

-Sziasztok.-jött le kisírt szemmel Gemma.

-Szia.-leheltem felé egy enyhe mosolyt.

-Gemm. jól vagy?-eléggé aggódtam érte.

-Igen…persze.-jelentette ki egy állmosoly keretében.

-Azért vigyázz magadra.-pusziltam meg,és felsiettem a szobámba.

Louis

Időre van szügségem.

Nem haragszom rá…

De most nem bírnék a szemébe nézni.

Talán túl hamar jelentettem ki,hogy szeretem.

Most muszáj gondolkoznom…kettőnkről.

Lehet,hogy este se megyek el.

Túl sok volt ez a két nap.

Túl sok minden történt.

Túlságosan beleszerettem Harry-be.

Harry

Délután  felhívtam Zayn-t,és megbeszéltem vele,hogy hányra menjek.

Aztán aludtam…nem tudtam mit csinálni.

Anya úgy néz ki nem tartotta be az ígéretét,és kiment egy kutatóhajóval a nyílt tengerre.

Gemma is aludt…

Így volt időm elkészülni,és rendesen felöltözni.

Gyalog indultam el,mert Zayn szerint,csak 3 sarokra laknak.

Írtam anyának egy cetlit,felvettem a cipőmet,zsebre raktam a telefonom,és elindultam.

Szerettem a sötétben sétálni. nekem annyira megnyugtató volt…csak a tenger hullámzása törte meg a csendet.

Nem siettem annyira, de még így is 15 perc alatt ott voltam.

Bekopogtam a 12.-es ajtóhoz,amit Zayn nyitott ki.

-Szia Zayn.-léptem be az ajtón.

-Hello Hazz.-ölelt meg Zayn.

-Sziasztok.-mosolyogtam a kanapén ülő két srácra.

Szia.Niall Horan.-vigyorgott a szöszi.

Aha…tehát ő Zayn barátja…tetőtől talpig szemügyre vettem…elég cuki…sőt nagyon.

A másik srác rövid hajú volt…Liam Payne-nek hívják.

-Louis?-érdeklődtem Zayn-től.

-Nekem azt mondta,mondta később jön.-válaszolt egyszerűen,és kezembe nyomta a whiskey-s poharat.

2 üveg whiskey után elég jó volt a hangulat,csak Liam nem ivott egy kortyot se.

Niall és Zayn egymás szájában voltak…

Legszivesebben én is ezt tettem vola Louis-val…de ő még nem volt sehol.

5 perc múlva rohantam a fürdőbe…és mindent kiadtam.

Fáradtan dőltem le az egyik szobában…de mivel nem tudtam aludni,ezért felkeltem,és ki mentem a többiekhez…

Pontosabban csak akartam,mert ekkor Niall lépett be,és habozás nélkül megcsókolt.

Nem bírtam ellenállni,mert erőszakosan magához húzott…

Már majdnem ott tartottam,hogy visszacsókoljam…de hirtelen felkapcsolták a villanyt…

Tekintetemet  a kapcsoló felé fordítottam…és ekkor megláttam Louist.

-Baszdmeg.-szaladt ki a számon.

7. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok! 

Meghoztam a 7. Fejezetet! :) Tegnap volt 10 napos a blog,és elértük a 600 oldalmegjelenítést! :)) nagyon köszönöm! :) Remélem ez a rész is tetszeni fog nektek,szerintem egész jó lett...bár az igazi bonyodalmak a következő részben jönnek!  :) Jó olvasást! xoxo(Gabii)

Harry

A nap hátralevő részében nem csináltunk semmit…csak egymással foglalkoztunk…igazából nem volt közöttünk semmi…csak csók.

És ez egyenlőre teljesen elég volt nekem.

Jobban csókol,bármelyik lánynál,akikkel eddig voltam.

-Szeretlek Louis-súgtam a fülébe…és beleharaptam.

-Én jobban…Hazz.-mászott rám Lou,és a nyakamat kezdte puszilgatni.

-Srácok,idebent vagytok?-kopogott be az ajtón Anne.

-Bejöhetek?-kérdezte megint.

-Gyere.-válaszoltam közömbösen.

Ekkora már Louis lemászott rólam,és mindketten a tv-képernyőjére szegeztük a tekintetünket.

-Csak azért szólok,hogy  jöhettek  enni…kész a vacsi.-mosolygott  kedvesen anya.

-Máris megyünk..-válaszolt helyettem Louis…és kezével ˝véletlenül˝hozzá ért az enyémhez.

Szerencsére ezt anya már nem látta,mert rögtön kiviharzott.

-Na gyere.-segítettem fel Louist az ágyról,és adtam neki egy szájra puszit.

-Harry...szerintem alapozd le a nyakad.-fintorgott Louis,és a homlokát dörzsölte.

-Miért is?-néztem rá értetlenül.

-Mert…öhm…kiszívtam…-nézett rám ördögien.

-Hogy mit csináltál?-rohantam a fürdőbe,hogy szemügyre vegyem.

-Baszd meg Louis…-kiabáltam idegesen,és kezembe vettem Gemma egyik alapozóját.

-Sajnálom.-arcáról lefagyott a mosoly,és csak meredt maga elé.

-Hát most már sajnálhatod…-kiabáltam még mindig.

-Louis…ezt még az alapozó sem tünteti el.-néztem mérgesen rá.

Miután szó szerint rákentem egy kiló alapozót…akkor már nem tűnt olyan vészesnek,bár közelről még mindig látszott…de reménykedem,hogy nem veszik észre.

-Sajnálom,hogy úgy rád kiabáltam.-léptem oda Lou-hoz,és átöleltem.

-Ne haragudj.-súgtam fülébe.

-Semmi baj Hazz…legközelebb óvatosabb leszek.-puszilta meg arcomat Louis…és lefelé indultunk a lépcsőn.

-Louis…ígérd meg,hogy nem kérdezed meg anyát a munkájáról?-néztem komolyan rá.

-Mért?-ráncolta homokát lou.

-Mert ,ha a munkájáról beszél,akkor nagyon bele éli magát,és aztán hallgathatod órákon keresztül.-világosítottam fel Louist.

-Értem.-vigyorgott Lou.

-Sziasztok.-köszöntünk egyszerre Louis-val,amikor leértünk.

Megint ugyanúgy ültünk le,mint délelőtt…kezünk összekulcsolva pihent az asztal alatt…

Louis

Nagyon szégyelltem magam,amiért ezt tettem Harry-vel…tényleg nem akartam…         

Bár egy kissé rosszul esett,hogy ilyen hangnemben kiabált velem…de minden sértettségem elszállt,amikor átöltelt,és bocsánatot kért…egyszerűen  nem volt okom,miért haragudni rá.

A vacsora alatt sokat beszélgettünk,nevettünk,jó volt a hangulat.

Egyedül Gemma pillantásai aggasztottak…túl sokszor nézett rám.

Arca elárulta az összes érzelmét,és ebből tisztává vált,hogy mit is érez irántam…

De én nem érzek úgy,mint ő…és egy áll kapcsolatba nem lenne jó bele menni…

Muszáj lesz vele közölnöm…én már foglalt vagyok…

Szívem 26 órája Harold Styles-ért dobog.

Gondolataimat Harry terelte el,amikor finoman megbökött,hogy tudassa velem:távoznunk kéne az asztal mellől.

Én még maradni akarok…kíváncsi vagyok,milyen fejet vágna Harry,ha most Anne munkája felül érdeklődnék…

Szegény Hazza…az őrületbe fogom kergetni ezzel,főleg úgy,hogy próbálok majd úgy tenni,mintha érteném,mit beszél…

Gonosz vagy Louis Tomlinson..-vigyorogtam magamba.

-Anne…engem érdekelnének a kutatásaid…mesélsz róluk?-fordultam kedvesen felé.

-Örömmel Louis,legalább te maghallgatsz..-válaszolta halvány vigyor keretében.

Harry fenyegető pillantásokat küldött felém,arra célozva,hogy ezt még megkeserülöm…

Igazából jól esett Hazz dühös fejét látni…tudtam,hogy elértem a célomat…

Anne kb.2 órán keresztül hadovált valamiről,amiből ennyit fogtam fel: hal,moszat,víz.

Harry minden egyes percben az órájára pillantott,lábával dobolt.

-Legközelebb 2 hét múlva megyünk,a vörös tengerre kutatni…-fejezte be Anne mondandóját.

-Köszönöm,hogy elmesélted.-mondtam egy mosoly keretében,miközben felálltunk az asztaltól.

-Finom volt a vacsi.-puszilta meg Harry anyukáját,és a csuklómnál fogva felhúzott az emeletre.

-Hazz…beszélek Gemmával,jó?-indultam nővére ajtója  felé.

-Oké,a szobában várlak.-jött a válasz.

-Gemma az ágyon fekve zenét hallgatott.

-Szia.beszélhetnénk?-vettem elő legkedvesebb formám.

-Igen.gyere,ülj le.-mutattott Gemm az ágyra.

-Tudod,Hazz mesélt arról,hogy mit is érzel irántam.-kezdtem bele Gemmát kémlelve.

-Igen. így érzek…-hajtotta le fejét…kezeit idegesen ropogtatta.

-Azt hiszen,köztünk nem lehet több barátságnál…van valakim.-nyögtem ki egy kisebb hatásszünet után,és vártam reakcióját.

-Rendben Louis…akkor elfogadom.-arcára próbált egy halvány mosolyt varázsolni,de látszott rajta,hogy mennyire csalódott…nem akartam összetörni a szívét,de nem tehettem mást…én csak Harry-t szeretem.

-Köszönöm Gemma-öleltem meg,és kimentem a szobából.

Harry

Rettentő mérges voltam,amiért Lou képes volt  2 órán keresztül anyával beszéli,tudtam,hogy direkt csinálja…

Rendben,ha ő így,akkor én is…

Majd meglátjuk ki nevet a végén….

Hamar lefürödtem,és betakarózva tv-t néztem.

-Megbeszélted Gemmával?-kérdeztem Louist,amint belépett az ajtón.

-Igen…-válaszolta közömbösen.

-És hogy fogadta?-érdeklődtem megint.

-Egész jól.-egy halvány mosolyt lehelt arcára..

Miután Louis is megfürdött,és befeküdt mellém…oldalra fordultam,és próbáltam elaludni….

De Louis nem hagyott…folyton puszilgatott,és keze az enyémet kereste,mikor megtalálta,egyszerűen elhúztam..

-Mi a baj Hazz?-simította meg karomat.

-Semmi…-nyögtem ki halkan.

-Akkor?-puszilgatott még mindig.

-Így bosszulom meg a vacsorát.-válaszoltam hitelesen.

-Jó éjt.-nyomtam egy puszit az arcára.

-Érd be ennyivel.-furdultam megint az oldalamra,és behunytam a szememet..

-Chh..-ennyit hallottam Luistól.

Reggel egyedül ébredtem…nagyon fura volt,hogy nem fekszik mellettem senki.

Egy cetlit találtam az éjjeli szekrényen….ez állt benne.

˝Elmentem sétálni…ki kell szellőztetni a fejemet. Ha nem jönnék vissza,akkor este Zayn-lakásán találkozunk. Csók. Louis. xx.˝

6. Fejezet. This Summer Changed My Life.

Sziasztok! 

Meghoztam a 6. részt. :) Hosszabb lett,mint a többi...de nem túl izgalmas,inkább érzelgős. :) Komizzatok! :) Jó olvasást! xoxo(Gabii) 

Harry

Nem akartam semmi mást…csak érezni őt. Érezni a csókjait,az érintését…Louist akartam!

Nekem elég volt egy nap…

Elég volt egy mosoly…

Elég volt egy érintés…

Elég volt egy csók… Hogy totálisan beleszeressek Louis Tomlinsonba!

Nem szabad elvesztenem a fejem! Állítsd le magad Harry!-mondta a belső hang.

-Louis…-nyögtem ki halkan.

-Louis kérlek…-súgtam a fülébe…hiszen nem akartam,hogy abba hagyja. De muszáj lesz…anya már lent vár,hogy megismerhesse Lou-t..

-Lou…muszáj lesz abba hagynunk.-mondtam kissé szomorúan,és elengedtem kezét.

-Miért?-puszilta meg nyakamat.

-Tudod…elmodtam Anne-nak,hogy itt vagy…és szeretne téged megismerni.-mosolyogtam enyhén rá.

-Jaa…oké.-vigyorgott Louis,és felállt mellőlem…boxerében elég feltűnő volt a dudor…de próbáltam ne arra  figyelni…kevés sikerrel.

Miután Loui felöltözött,és én is megigazítottam ruhámat…még utoljára megcsókoltam...aztán lesétáltunk a nappaliba.

Anya már a kanapén ült…Gemma mellette reggelizett.

Kérlek…csak ne ítéljék el…-mondtam magamban,és beleharaptam az ajkamba.

-Anya…Gemma…ő itt Louis.-  pillantottam fél szemmel rá.

-Örülök,hogy megismerhetlek Louis-pattant föl anya,és odanyújtotta kezét…

-Én úgyszintén-rázott vele kezett Lou.

-Szia. Gemma Styles.-mosolygott rá a nővérem.

-Louis Tomlinson .-viszonozta ő is  mosolyát.

-Anya,Louis még nem reggelizett…készítenél neki valamit?-néztem kedvesen Anne-ra.

-Persze,Harry.-indult Anne a konyhába.

-Addig üljetek le nyugodtan az asztalhoz-mondta anya,miközben a hűtőből pakolt valamit.

-Gyere Lou-invitáltam az étkezőbe,és kezemmel átkaroltam a derekánál.

Szorosan Louis mellé ültem,és kezemet a combjára helyeztem… ekkor teljesen elvörösödött.

Louis

Amikor Harry hozzám ért…szívem hevesebben kezdett verni,testemet elöntötte a forróság.

Miért van az,hogy Harold egy érintéssel többet ad,mint bármelyik lány?!

-Mesélsz magadról egy kicsit?-érdeklődött Anne,miközben elém rakta az omlettet.

Igen.-válaszoltam a tányéromat kémlelve.

Hawaii-n élek már több mint 4 éve.

Az idén érettségiztem…A Yale-re szeretnék menni…újságíró akarok lenni.

 Tini koromban nagyon rossz társaságban voltam…drogoztam,piáltam…loptam…

Ezért többször kerültem javítóba…a szüleim emiatt öngyilkosok lettek…a testvéreim nevelőszülőknél élnek.

Azért kezdtem itt új életet…már megváltoztam.-néztem Anne könnyes szemébe amikor befejeztem.

Nem akartam mindent elmondani...de harry családja annyira kedves velem,és szeretném,hogyha mindent megtudnának.

-Részvétem.-simította meg vállamat Anne mikor elvitte a tányéromat.

-Sajnálom.-ölelt át Gemma amikor felálltunk az asztaltól.

-Köszönöm.-öleltem át még szorosabban.

-A szobában leszünk.-kiabált Hazz... Anne-nak,és engem terelt a lépcső felé.

-Mindjárt megyek utánad Lou…csak beszélek a nővéremmel.-mosolygott a göndör.

-Oké.-válaszoltam egyszerűen,és felsétáltam Harold szobájába...felkapcsoltam a tv-t,és befeküdtem az ágyra.

Harry.

NEM! Louis az enyém!-jelentettem ki dühösen magamban.

Nem engedem,hogy összejöjjön Gemma-val. Miért pont ő tetszik neki? Miért nem talált pasit magának? Louis biztos nem lesz az övé!

Idegesen csaptam be magam mögött az ajtót,és ledőltem Louis mellé.

-Mi a baj?-simította meg a hajamat…

-Tudod…Gemmának bejösz.-fordultam felé,és a szemébe néztem.

-De engem nem érdekel Gemma…csak te.-ölelt át Louis,és megpuszilta a homlokom.

-Rendben…akkor egyszerűen közlöd vele,hogy nem az eseted.-mondtam határozottan.

-Igen.-válaszolt közömbösen…

Lou öleléséből a telefon csörgés miatt kénytelen voltam kimászni.

Zayn volt az.-örültem,hogy hívott…annyi mindent szeretnék neki mondani…de ezt telefonon keresztül nem lehet...

Megbeszéltük,hogy holnap nála találkozunk,megadta a címet…és elköszöntünk.

Kivolt az?-érdeklődött lou.

-Csak egy barátom...Zayn-nek hívják…pár napja  ismerkedtünk meg.-közöltem Louis-val,és visszafeküdtem mellé.

-Zayn malik?-kérdezte megint.

-Igen.mért ismered?-ráncoltam össze homlokom.

-Persze…ő a legjobb barátom.-vigyorgott lou.

-És mióta vagytok jóban?-értetlenkedtem.

-Amióta itt élek,ő  segített mindenben…ő adott lakást,ő segített a suliban…tényleg mindenben támogat.-válaszolta Louis,és kezünket összekulcsolta…teljesen kirázott a hideg,szívem majd kiugrott a helyéről…Megőrülök ettől a sráctól!

-Louis…-kezdtem bele,és fejemet felé fordítottam.

-Igen?-fordult ő is felém…tekintetünk találkozott.

-Azt hiszem…Beléd Szerettem.-lesütöttem szememet,és vártam a reakcióját.

-Én is szeretlek…Hazz..-csókolt meg finoman Lou...

5. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Halihó!

Meghoztam az 5. Fejezetet. :) Ez a rész elég rövid lett... de szerintem  izgalmas lett. :) Remélem kapok pár kommentet! :) Jó  olvasást! xoxo(Gabii) 

Louis

Miért  jön be nekem ennyire ez a srác? Miért olyan különleges? Még egy napja sem ismerem,de már többet érzek iránta,mint barátság…pedig én nem vagyok meleg! soha nem voltam még fiúval…de ez a srác teljesen elbűvölt…a mosolyával,a gondoskodásával,és a göndör fürtjeivel…akarom őt!

Az a puszi csak azért volt,hogy tudassam vele,mennyire hálás vagyok neki a segítségért…remélem nem értette félre…bár legszívesebben megcsókoltam volna,és akármennyire is furán hangzik…de alig egy nap alatt beleszerettem  Harry Styles-ba!  Abba a srácba,aki itt fekszik mellettem,aki segített,és aki elhalmozott törődéssel,és kedvességel…

Egész éjszaka ezen gondolkodtam,nem bírtam miatta  aludni,folyton Harry-t néztem,aki itt fekszik tőlem fél méterre,és legszívesebben átölelném,hozzá bújnék,hogy tudja: Szeretem!

Ahogy ezen gondolkodtam,észre se vettem,de már cselekedtem…

Lassan közelebb húzódtam hozzá,lábunk összeért.

Keze a hasán pihent…lassan,egyenletesen vette a levegőt…aludt…remélem,hogy nem kel föl.

Jobb kezemet  felemeltem,és  az ő kezéhez érintettem…ujjainkat lassan összekulcsoltam.

Még mindig alszik…Fölé hajoltam,és megpusziltam homlokát.

Fantasztikus érzés volt,ahogy testünk érintkezett,szívem hevesebben vert összekulcsolt kezünket látván…így aludtam el.

Harry

Reggel elég különös helyzetben ébredtem.

Louis lába az enyémen keresztbe pihent…kezünkegymáséiban pihent az ágyon....ő arccal felém fordulva aludt.

Bevallom,hogy jól esett Louis közelsége…bár ezt a kezes dolgot nem értettem…talán meleg?!

És én?...mért engedem ilyen közel magamhoz? Mért esik olyan jól  az érintése…és az,hogy kezünk egymáséiban pihen? Nem szabad beleszeretnem Louis-ba!

Lassan kimásztam mellőle,felöltöztem,és lementem reggelizni.

-Jó reggelt anya.-nyomtam egy puszit az arcára.

-Neked is Harry.-mosolygott Anne,és leült mellém.

-Mi újság Zayn-el?-kérdezte anya. basszus…Zayn szinte teljesen ki ment a fejemből…

-Semmi különös,elvileg  holnap találkozunk.-válaszoltam tele szájjal… válaszul anya csak bólintott.

Kínos csend.Valamit mondanom kéne… Elmondom Louist!

-Anya-kezdtem bele.

-Igen?-fordult felém kíváncsian.

Tudod tegnap,mikor elmentem fotózni…találkoztam valakivel…pontosabban átestem rajta.

Egy srác volt,akit Louis-nak hívnak…tele volt sebekkel,és magatehetetlenül feküdt a földön…én meg segítettem neki..és most fent alszik a szobámban.-nyögtem ki végre a lényeget.

-És hogy van?-jött az első kérdés.

-Jól…igazából semmi baja,csak az arcán van még pár seb.-válaszoltam gyorsan.

-Rendben kicsim..-mosolygott anya.

-Akkor nembaj, hogy itt van?-húztam én is mosolyra számat.

-Mért lenne baj?! hiszen segítettél neki…de ezt nem kellett volna titkolnod.-vigyorgott Anne.

-Köszi anya…ha fel kel,majd bemutatom-öleltem meg,és felmentem Louis-hoz…aki még mindig aludt.

Annyira édesen aludt…nem volt szívem felébreszteni…szóval addig kiraktam neki a tegnapi ruháját,bár a pólójából még a mosógép sem szedte ki a vért,ezért azt adtam az enyémből.

Louis

Harry pakolása keltett föl…aki épp háttal volt nekem…tökéletes alkalom a bírkózásra…Hazz nem is sejti,hogy felkeltem.

Lassan felültem,mögé osontam az ágyon,és berántottam magam mellé.

-Héé…mi volt ez?-vigyorgott Harry,és elterült mellettem.

-Semmi,csak egy kicsit bírkózni akartam.-böktem meg az oldalát,és beletúrtam a hajába.

-Jólvan,Tomlinson…most kapni fogsz-nevettett fel,és  elkezdett a párnával püfölni.

-Én nem párnacsatára gondoltam-kerekedtem fölé,és már Harry-n feküdtem.

Ajkaink között alig pár centi volt a távolság…mindketten mosolyogtunk,és egymás tekintetébe merültünk.

Kezeim az övét kezdték keresni,és amikor megtaláltam,összekulcsoltam azokat…Harry nem ellenkezett,inkább csak még nagyobb lett a vigyor az arcán.

Mért hagyja magát? Talán ő is akarja? Lehet,hogy igen…hiszen rajta fekszek,kezünk egymáséiban…és a nadrágjában is érzem a dudort…most kell cselekednem!

Még egyszer rámosolyogtam…tekintetünk találkozott…és ekkor ajkaimat az övére helyeztem...

Harry visszacsókolt.