Sziasztok!
Hát nem is tudom mit írjak... Meghoztam a részt. Ez a 2 hónap nagyon gyorsan telt nálam,most pedig itt volt a félévi hajtás,és én csak örülök,hogy bégre pihenhetek egy kicsit a szünetben. Remélem azért etszeni fog nektek ez a rész,bár az izgalmak csak ezután jönnek! Ja,és Kellemes Karácsonyt,és Boldog Újévet mindenkinek! :)) Jó olvasást! xx(Gabii)
Louis szemszöge
A Londoni divathétről a tervezetnél 2 nappal hamarabb jöttem
haza. Hivatalos voltam egy after partyra,amit tényleg nem hagyhattam ki,mert
abból rögtön sértődés lett volna. Bár én legszívesebben Harryhez mentem
volna,de sajnos ki kellett várnom azt a 2 napot amíg visszajönnek Kristen-nel
és Larry-vel. Sokszor féltékeny vagyok Kristenre,mivel van,hogy ő több időt tölt Harry-vel,mint én…
Másrészt viszont örülök,hogy van Hazzával valaki. Nagyon keveset tudunk együtt
lenni a munkánk miatt,de amikor együtt vagyunk,azt próbáljuk a lehető
leghasznosabban eltölteni. Már azon is gondolkodtam,hogy itt hagyom az
újságírást,riporterkedést,és csak Harry-vel leszek. De ez nem megy. Harry se
bírja otthagyni a modellkedést,hiszen mindketten őrültek vagyunk,és szükségünk
van a pörgésre,és arra,hogy állandóan úton legyünk. Imádom a munkám,de van,hogy
ez már nekem is túl sok,és egyszerűen csak el kell engednem magam. Így történt
azon az estén is. A buliba már alapból fáradtan,jatleggel mentem,és úgy voltam
vele,hogy ’na most leiszom magam’. Egy évben egyszer ez is belefér. És amúgy is
egy magán party volt,tehát nem lenne belőle nagy baj,hogyha én innen részegen
távoznék. A partyn jó hangulat volt,és én rögtön két vodkával indítottam,ami
megtette a hatását. A buliban rengeteg híres modell is volt,és így részegen
eléggé nagy volt a csábítás. A buli vége felé,amikor már eléggé kiütöttem
magam,és már tényleg csak támolyogni tudtam,összegabalyodtam Eleanor Calderrel,
a Victoria’s Secret leghíresebb angyalával,akivel már találkoztam korábban
is,de a lány teljesen semleges volt előtte. Eleanort se mondtam volna azon az
estén józannak,ő is csak vigyorgott az alkohol miatt,és egyikőnknek se kellett
sokáig győzködnie a másikat,hogy végül egymással töltsük el az estét.
Igen,lefeküdtem Eleanorral. Megcsaltam Harryt. Teljesen részeg voltam,és bizony
az alkoholra fogom,hogy megtörtént Eleanorral. Pedig részben az én hibám is..ha
nem kezdek el inni,akkor ez az egész meg sem történt volna,és nem kellene ennyit
tepernem,hogy visszakapjam Harryt. Tettem következményére,csak másnap,sajgó
fejjel döbbentem rá. Eleanor még aludt mellettem,miközben én csendben
kiosontam,és lementem a konyhába,hogy lenyeljek 2 fájdalomcsillapítót. Alig
hogy lenyeltem a gyógyszert,megszólalt a csengő. Fogalmam se volt,hogy ki lehet
az reggel nyolckor,így kíváncsian indultam ajtót nyitni. Eléggé
ledöbbentem,amikor az ajtó túloldalán a 4 húgomat láttam,bőrönddel a
kezükben,és óriási pocakkal. Az utóbbi időben mind a 4 húgommal tartottuk a
kapcsolatot,és egyre többször tudtam őket meglátogatni. A húgaim mind
nevelőszülőknél voltak elhelyezve,de a mostani kis dolguk után mindannyian el
lettek küldve,hogy egyedül oldják meg a problémájukat. De azt még mindig ne
értem,hogy tudták egyszerre összehozni a terhességet… Igen,mind a 4 húgom
terhes,amire egyáltalán nem vagyok büszke. Az ikrek még csak 16 évesek,de
szépen összehozták a babát. Az első pasijuk felcsinálta őket. Daisy 4,Phoebe pedig
5 hónapos terhes. Felicite épphogy
betöltötte a 17-et,ő már 6 hónapos. És hát a legidősebb húgom,Lottie…18 évesen
már csak 1,5 hónapja van a babával. Ő sem volt túl óvatos,és amilyen hülye
vagyok,kénytelen voltam befogadni őket,hiszen a húgaim,és felelősséggel
tartozom értük. Tényleg nem volt hová menniük,és tudtam,hogy Harry teljesen ki
fog akadni,valószínűleg én is kiakadtam volna,hogyha 4 terhes tinivel kéne
megosztani az otthonom. Bár,a legnagyobb probléma nem is a húgaim,hanem az,hogy
megcsaltam,és most nekem kell helyrehoznom ezt az egészet. Harry az életem,és
mindent megfogok tenni azért,hogy megbocsásson. Már mindent kiterveltem,és
holnaptól teperni fogok Harryért,hogy mindent helyre hozzak.
Harry
Idegesen tapostam a gázpedálra,hogy minél messzebb kerüljek
attól a háztól,amit néhány órája még az otthonomnak hívtam.
-Apa hova megyünk?-kérdezte Larry az előbbi helyzettől
megszeppenve. Még szerencse,hogy nem halotta az egészet.
-Tudod…Louis bácsinál most ott lesznek a nagyhasú
nénik,ezért elmegyünk anyuhoz egy kis időre,rendben?!-válaszoltam Larry-nek,miközben
telefonomban Kristen számát kerestem.
-Oké. ez jó.-mosolygott vidáman Larry.
A Malibut jelző táblát gyorsan elhagytuk,én pedig tárcsáztam
Kristent,a kocsi eközben száguldott Beverly Hills felé. Kristen szokásához
híven,most is az utolsó pillanatban vette fel a telefont.
-Mond Harry.-szólt bele közömbösen.
-Otthon vagy?-kérdeztem rá köszönés nélkül.
-Persze. Miért?-hangja mostmár érdeklődő volt.
-Oké,nemsoká’ ott leszünk Larry-vel,a többit majd
személyesen.-zártam le ennyivel a mondatot.
-Jólvan. Várlak. Puszi.-le is tette mielőtt válaszolhattam
volna.
Alig 30 perc alatt tettem meg a 80mérföldes utat,annyira
nyomtam a gázpedált idegességemben.
Kristen Beverly Hills-ben lakott,egy letisztult,modern egyszintes
házban,ahol óriási terek voltak.
A kocsival a garázs előtt laparkoltam,Larrynek segítettem
kiszállni,majd szinte berontottam a házba.
-Megjöttünk.-kiálltottam el magam az előtérből. Larry egyből
a szobájába rohant,én meg csak álltam a nappali előtt,és néztem ahogy a kisfiam
eltűnik a folyosó végén.
-Itt vagyok…-kiabált Kristen,aki a másik folyosó irányából
jött. Gondolom a szobájában volt kipakolni. Haja fel volt kötve,és most is a
szokásos itthoni ruhájába volt. Egyszerű kinyúlt póló farmerral.
-Larry hol van?-kérdezte mikor leültetett magával szembe a
kanapéra.
-A szobájába ment.-bólintottam abba az irányba.
-És mi történt? Mért hívtál?-faggatott kíváncsian tovább.
-Hát ez elég hosszú lesz…-meredtem el a távolba. Össze
kellett szedni a gondolataimat.
-Nem érdekel. Harry csak mond már el!-szorította meg a karom
Kristen.
-Rendben…-sóhajtottam egyet és éreztem hogy szemembe lassan
gyűlni kezdenek a könnyek.
-Szóval…mikor hazaértünk,Larry ijedten rohant ki a házból,és
azt mondta,hogy vannak bent nagyhasú nénik,először nem értettem,hogy mit takar
a ˝nagyhasú néni˝ kifejezés,aztán amikor bementem rájöttem. 4,érted!? 4 terhes
csaj volt a nappalim közepén…-nyögtem ki
a történet első felét idegesen.
-De nem is ez a lényeg. Ezután megláttam,hogy Eleanor Calder
jön le a lépcsőn,tudod,az a szőke ribanc,aki valami modell szerű lenne...az én
házamban,egyszál fehérneműben. Őt követte Louis,szintén alsógatyában,majd pár perc
múlva bevallotta,hogy a hétvégén elég sokat ivott,és egy buli után lefeküdt
Eleanorral. Persze védte magát,hogy semmit nem jelentett neki,és hogy engem
szeret,de ezek után én már nem tudtam neki hinni…utána pedig rögtön jöttem
ide.-fejeztem be a történet másik felét,és a végén legördült egy könnycsepp is
az arcomon.
Kristen teljes sokkban bámult rám,majd szorosan magához
ölelt,és a fülembe suttogta a szavakat:-Úgy sajnálom Harry…Nyugi…Minden rendbe
jön…Shhh-ezeket súgta fülembe,miközben próbált lenyugtatni.
-Én…ugye itt maradhatok amíg eldöntöm,hogy mi
legyen?-nyekeregtem a szavakat miután sikerült lenyugodnom.
-Hát persze! Ez a legkevesebb.-mosolygott bíztatóan Kris.
-Köszönöm.-mondtam egy halvány mosoly keretében.
A délután folyamán kipakoltuk a bőröndöket,Larry is bepakolt
a szobájába,és én is berendezkedtem a vendégszobába. A telefonomat
beállítottam,hogy Louis hívásait automatikusan kinyomja…így legalább nem zaklat
folyton Louis,viszont a munkából elérnek.
Este kivételesen Kristen csinált vacsorát. Lasagne-t csinált.Nem volt
egy konyhatündér,de ez mindig finomra sikeredett. Most sem volt másképp. A tv
előtt ülve fogyasztottuk el a vacsoránkat,valami idióta sorozatot bámulva
közben. Larry ezután be is vágta a szunyát,és külön figyelmeztetett minket,hogy
ne költsük fel másnap délig.
Végül egyedül maradtam. Kris is elment aludni,hiszen fáradt
volt,de legalább holnap még itthon lesz,és megtudjuk beszélni,hogy mi is lesz
ezután. Mert nem szándékozok egyhamar megbocsájtani Louis-nak…ezt most jól el
cseszte,neki kell rendbe hoznia. Egy kicsit azért küzdjön értünk,ha már eddig
én tettem… Ezekhez hasonló gondolatokkal indultam el én is aludni,és azt már
előre letisztáztam magamban,hogy az elkövetkező pár hét nem lesz gyerekjáték.
