19. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok!

Meghoztam a következő részt is. :) Most aztán tényleg nem mondhatjátok,hogy rövid lett. :) Elég perverzre sikerült,de ti kértétek. :D Jó Olvasást! xoxo(Gabii) 

Louis

Reggel Harry pakolására ébredtem. Fura volt,hogy hamarabb felkelt,mint én. Mit csinál? Még csak 8 óra.-pillantottam az órára,és 5 percre visszadőltem.

-Harry…-szegeztem rá tekintetem az ágyból. -Szia.-mosolygott,amikor megfordult.  -Mit csinálsz?-érdeklődtem kedvesen,amikor felültem. -Hát pakolok…meg kell keresnem az Armani táskám,abban van mindenem.-válaszolt amikor kidugta fejét a szekrényből. -ÁÁÁ…hát itt vagy.-vette elő az egyik ruhakupac alól. -És minek is ez a táska?-bámultam a tökéletesen kidolgozott,fekete oldaltáskára.

-Mert ebben vannak az irataim,a bankkártyám…minden olyan ami a vásárláshoz kell.-ölelte szorosan magához,mintha az élete lenne. -Jah,és készülődj, egy óra múlva indul a gépünk.-mondta közömbösen,amikor lerakta a telefont. -Hova megyünk?-másztam ki az ágyból,és felvettem az előre kikészített ruhákat. -Kicsit kiruccanunk L.A-be…a Prada most mutatta be a legújabb táskáját,és nekem  kell.-válaszolt mintha ez a divatmániája természetes lenne. -Plusz meglátogatjuk anyát.-mosolygott kedvesen,és beletúrt a hajamba. -Mért,mi van vele?-kérdeztem,és megigazítottam összeborzolt frizurám. -Hát…megmarta egy ördögrája,de semmi komoly,ha szerencséje van 1 hét múlva kiengedik.-varázsolt arcára egy megnyugtató mosolyt. -Értem.-nyögte halkan,miközben reggelimet tömtem.

A sietős reggeli után,Harry magára öltötte több ezer dollárt érő ruhaszettjét,ami Prada tornacsuka,egy Calvin Klein farmer,egy Chanel ing,és zakóból állt,tekintve Los Angeles mai időjárására.   -Mehetünk,Mr.Tökély Styles?-kérdeztem amikor meghallottuk a taxist.

-Amúgy,mért megyünk taxival?-ráncoltam homlokom,és bepattantam mellé. -Tudod,félek Hilda nem bírná ki az utat.-viccelődött Hazz.  -Hát nem járhat mindenki Hummer-el.-gúnyolódtam én is.

-Ki mondta,hogy azzal járok? nekünk csak egy Rolls Royce-unk van,plusz egy tűzpiros Porsche.-világosított fel Harry. -Egyébként,honnan van  pénzetek ilyenekre?-céloztam az előbbire,és Harry öltözékére.  -Az apám egy multicég vezérigazgatója.-közölte egyszerűen. Válaszként kinyögtem egy ˝ahan˝-t. A becsekkolás hamar megvolt,révén,hogy nem hoztunk semmit,csak Harry táskáját.

A jegyek az első osztályra szóltak. Ki gondolta volna?!-forgattam szemet. Harry úgy ment föl a lépcsőn,mintha valami díva lenne. Haját meglengette a szélben,mint  ahogy a  szupermodellek szokták. Na gyerünk már,ne játszd itt a plázacicát.-viccelődtem,amikor mögé értem. Jegyünket az ajtóban elvették,és a helyünkre kísértek. Az út nagy részét csöndben tettük meg,néha elcsattant köztünk egy két csók,de semmi több. A reptéren fogtunk egy taxit,és a kórházba vettük az irányt.

Anne jól volt,nem látszott betegnek,sokat mosolygott…Harry nagyon örült ennek. Kettesben hagytam őket egy kicsit,majd 1óra múlva tovább indultunk. Beverely Hills-be voltunk,a Rodeo Drive-on. Csodás volt. Bár nekem kicsit fárasztó volt,üzletről üzletre járni,hogy megtaláljuk Harry ˝tökéletes˝ Prada táskáját. Végül az utolsó táskaüzletben megtaláltuk a Prada legújabb kollekcióját,Harry megvette a neki tetsző táskát,majd indultunk volna a reptérre. De ekkor kaptam egy sms-t Zayn-től. ˝Helló,ma délután csinálunk egy kis bulit Liam szülinapjára,szóval gyertek hozzánk 5-re,ja és vegyetek ajándékot.˝-olvastam az üzenetet. -Harry…még vennünk kéne valamit Liam szülinapjára.-kezdtem halkan.  -Ja,persze,említette Niall,hogy most lesz a szülinapja.-vigyorogtt ahogy sétáltunk az üzletek mellett. Lassan összekulcsolta kezünket. -Mit csinálsz?-pillantottam kezünkre. -Nem akarom titkolni a kapcsolatunkat.-mondta komolyan,és lassan megcsókolt. -Én sem.-nyögtem amikor elhúzódtam tőle.

-Ide bemegyünk.-húzott magával az ˝alma˝ boltba. 10 perc múlva egy vadiúj iphone 5-tel jöttünk ki.

Harry-nek  ez a telefon nem volt drága.  -Majd azt mondjuk,hogy kettőnktől kapja.-vigyorgott,és megcsókolt,hogy ne foglalkozzak ezzel. Harry csókja után tényleg nem törődtem semmivel.

Harry

A repülőn már tényleg nem bírtam magammal. Louis-al már 2 napja nem voltunk együtt. Rettenetesen hiányzott már. És én is hiányoztam neki. Láttam rajta…amikor felém fordul,megnyalja a száját,ökölbe szorítja kezét,majd újra elfordul. Nem bírja nélkülem. Akkor cselekedj,Harry! –mondta a belső hang. Lassan odahajoltam,és a fülébe súgtam.-öt perc múlva várlak a mosdóban,és ne várass meg!-leheltem felé,majd beleharaptam fülébe. Már ettől teljesen  beindult. Egy apró bólintás,és egy perverz vigyor volt a válasza. Gyors felpattantam,és bezárkóztam a nagynak nem mondható mosdóba. Louis-nak 5 perc se kellett,már bent volt nálam. Erőszakosan tapadt ajkaimra,mintha teljesen ki lenne éhezve. -Akarlak Harry,most.-mondta amikor elvált ajkaimról. nyakamat kezdet csókolni,és lassan levetkőztetett. A szűk mosdóban alig fértünk el ketten. Talán ez tette még izgalmasabbá. Gyengéden markoltam Louis fenekét,ő a falhoz nyomott. Lassan hatolt belém,amikor ő is megszabadult ruháitól. Már egyáltalán nem fájt. Csak élveztem. Mindketten élveztük.  A kicsiny helységet halk nyögések töltötték be,ahogy lassan eljutottunk a csúcsra… Erőszakosan csókoltuk egymást,nehogy valamelyikünk elordítsa magát…ez még jobban perverzé tette.

-Csodás voltál.-lihegtem ahogy lassan összeszedtem magam. -Ez már nagyon hiányzott.-nyögte,és kisöpörte szeméből haját.  Amint felöltöztünk,és kiléptünk…a gép üres volt. -Basszus,már leszálltunk.-mondta elvörösödve Louis,hiszen egy stewardess állt előttünk,összehúzott szemöldökkel. Ezt nem nagyon tudtuk kimagyarázni.  Csendben elnézést kértünk,és lesétáltunk a gépről. Rögtön Zayn lakására vettük az irányt. -Sziasztok.-köszönt Louis,és elvette Liam ajándékát. -Hellósztok. Mi az a szatyorban?-lépett közelebb Niall,hogy megszemlélje.  -Most jöttünk L.A.-ből…vettem egy új Prada táskát.-vigyorogtam büszkén az új szerzeményemre.  -Ja…Boldog szülinapot,Liam!-léptem oda hozzá,és megöleltem.  -Louis…az ajándékot.-pillantottam hátra. Louis közelebb lépett,megölelte Liamet,majd átnyújtotta a dobozt. -Remélem tetszik,közösen vettük.-kacsintottam Loura,és átkaroltam derekánál. -Úristen…köszönöm srácok…Imádom!-Jelent meg Liam arcán egy hatalmas vigyor.  -Ugyan…semmiség.-legyintettem a levegőbe. 

-Igen,Harrynek egy 1000 dolláros telefon semmiség.-jegyezte meg orra alatt Louis. -Köszönöm srácok…mindent.-kezdte vigyorogva Liam. -Köszönöm nektek a csodás ajándékokat…de most tényleg mennem kell.-Szája ismét mosolyra húzódott. -Mi? Hova mész?-értetlenkedtem. -Zayn-től egy jegyet kaptam New Yorkba,hogy Gemmával legyek a szülinapomon.-magyarázta,amikor elköszönt. -Értem. Hát akkor szép estét.-köszöntem el. -Meg lesz.-kacsintott az ajtóból,és kilépett.  -Skacok…mi is megyünk.-pillantottam Zaynre,aki mintha csak ezt a mondatot várta volna. -Rendben.-mondták egyszerre Niall-el. Gyors kiléptünk a folyosóra,és lifttel mentünk le. Úgy döntöttünk,hogy gyalog megyünk. 30 percet csak birunk sétálni.-nevetett Lou,és összekulcsolta kezünket.  -Basszus…olyan hülye vagyok.-kaptam a fejemhez,mikor már egy saroknyira voltunk tőlük. -Mi van?-grimaszolt Louis. -Hogy hagyhattam ott a vadi új táskám?!-ráztam a fejem,és rögtön visszafordultam. ..Louis itt marad. Sietősen szedtem a lépteimet,és szinte aggódtam a táskámért. -Itt vagyok kicsi Pradám.-törtem  be az ajtón kopogás nélkül. De ekkor megtorpantam,és tátott szájjal bámultam előre. Kíváncsi lettem volna,hogy milyen fejet vágok. Zayn és Niall a kanapén csinálták…Zayn pucéran állt a kanapé előtt,Niall félig a kanapé hátának volt dőlve…Zayn valószínűleg már  Niallben volt… Niall száját elhagyta egy utolsó nyögés,mielőtt észrevett engem. Roppant kellemes látvány volt Zayn hátsóját bámulnom. -Srácok…-néztem rájuk döbbentem. -Könyörgöm,5 perce mentünk el,de ti már csináljátok?!-ráztam a fejem,és gyors elfordultam.

-Nem tehetünk róla…-vette elő perverz nevetését Zayn. -Oké…folytassátok,csak a táskámért jöttem.-gyors felkaptam a cuccomat,és  bevágtam mögöttem az ajtót. Egy ideig hallgatóztam,majd amikor Zayn újra nyögdécselni kezdett,eltűntem a lakásuk elől. -Rohadt perverz vagy Styles,képes vagy a barátait dugását hallgatni…-jegyeztem meg magamban.