9. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok!

Meghoztam a 9. Fejezetet! :) ezt is érdemes az előző résztől folyatni. :) Remélem tetszeni fog nektek...ez most hosszabb lett,mint a nyolcadik. :) Jó olvasást! xoxo(Gabii)

Harry

-Mi a franc  volt ez?!-kiabált idegesen Louis.

-Semmi…kérlek hagy magyarázzam meg.-indultam utána,és elkaptam a csuklójánál.

-Ezen nincs mit magyarázni Harry.-kiabált még mindig Lou.

-De…-kezdtem bele.

-Semmi de…hagy békén.-indult  a nappali felé.

-Louis sajnálom.-kiabáltam utána,mielőtt kilépett az ajtón.

-Mi történt?-pattant fel a kanapéról Liam.

-Niall annyira részeg,hogy megcsókolt,és ezt meglátta Louis.-közöltem szomorúan.

-Liam,hazavinnél?-érdeklődtem elcsukló hangon.

-Persze Harry.-mosolygott Liam.

-Zayn,kérlek ne csináljatok semmi őrültséget.-pillantott rá szúrós tekintettel.

Örültem,hogy Liam nem volt részeg,olyan  mintha kicsit apáskodna fölöttünk.

Szerintem vele is jóban leszek.

-És mióta vagy együtt Lou-val?-érdeklődött,ahogy beszálltunk a kocsiba.

-Ebben a pillanatban nem mondanám,hogy együtt vagyunk,de 4 napja ismerjük egymást.-meredtem  az útra.

-Louis mindig a fiúkhoz vonzódott?-pillantottam Liamre.

-Nem...mostanáig nem. mindig is hetero volt. A kapcsolatai is elég hosszúak voltak…ezért nagyon meglepett amikor közölte,hogy egy fiú tetszik neki.

-Értem.-mélyültem el Liam tekintetében.

-És te?-mosolygott enyhén rám. egész helyes amikor mosolyog.

-Eddig én sem voltam még fiúval…de Louis más.

-Egyszerűen beleszerettem.-tekintettem lesütöttem.

-És most talán mindent elrontottam.-szemeim megteltek könnyel.

-Nyugodj meg Harry…Louis meg fog bocsájtani.-ölelt át Liam,amikor leparkolt a házunk előtt.

-Nagyon remélem…annyira sajnálom.-húztam szorosabban magamhoz.

Arcomat a nyakába fúrtam,pólója vizes lett a könnyeimtől.

Hmm…finom illata van.-jelentettem ki magamban.

Ne fantáziáj Harold.-szólalt meg a kis Harry a fejemben.

Nem akarsz bejönni?-mosolyogtam enyhén rá,és megtöröltem arcomat…

-Hát nemtudom…elég késő van…haza kéne mennem.-pillantott az órájára.

Szóval ő olyan jó fiú típus…szeret pontos lenni.

Na gyere már…adok egy másik pólót.-szálltam ki a kocsiból.

-Hát jó…5 perc-pattant ki ő is.

Szuper.-ragadtam meg a csuklójánál.és csendben benyitottunk.

-ssss.-mondtam suttogva.

-Anya és a nővérem már alszanak.-súgtam a fülébe,és lassan felsétáltunk a szobámba.

-Szeritem ez jó rád.-nyújtottam oda neki az egyik kedvenc pólómat.

-Köszi.-vette ki a kezemből,és egy szempillantás alatt félmeztelenül állt előttem.

Alaposan szemügyre vettem kidolgozott testét,és mielőtt rámozdultam volna,elkaptam róla a fejem.

Állítsd le magad Harry! Mi van veled?! Te csak Louist szereted!-mormoltam magamba.

-Szerintem megyek is.-indult az ajtó felé.

-Mi?...még csak most jöttél…kérlek maradj-mosolyogtam kedvesen felé.

-Szeretnélek megismerni.-tekintetem elveszett barna szemeiben.

-Semmit nem tudok rólad…-kérleltem még mindig.

-Talán maradhatok…-nyögte ki végül.

-Köszönöm.-vigyorogtam rá.

Gyorsan teltek az órák. Rengeteget beszélgettünk,nevettünk…mindent megtudtunk egymásról.

Hajnali 2-ig fel voltunk…Liamnek már nem volt kedve vezetni,ezért itt maradt éjszakára.

Liam nem meleg...Harry!.. Liam nem az! Ne gondolj rá! Ne gondolj arra,hogy itt fekszik melletted egy szál boxerben…ne gondolj arra,hogy milyen kibaszott  jó teste van…Neked ott van Louis! Hogyha most rámozudlsz,azzal csak rontasz a helyzeteden…kibírod…csak egy éjszaka.-ezekkel a gondolatokkal aludtam el…a lehető legmesszebb Liamtől.

Louis.

Rohadtul megharagudtam Harry-re…

Azonnal eltűntem onnan,nembírtam Harry szemébe nézni…

Hazamentem,és ruhástól álomba sírtam magam…

Másnap kicsit jobb kedvel ébredtem,és amikor felhívott Niall…még boldogabb lettem,mivel tiszátzta,hogy tegnap eléggé részeg volt,és emiatt csókolta meg Harry-t….semmit nem jelentett neki.

-Köszönöm,hogy elmondtad Niall.-tettem le a telefont.

Át sem öltöztem,annyira siettem Harold-hoz,hogy végre tisztázzuk ezt az egészet.

Hátul mentem fel,szerencsére nem volt bezárva az ajtó…

Nagy vigyorral léptem be a szobába,hogy majd bebújok Hazz mellé,és úgy kérek bocsánatot amiért így reagáltam…

De arcomról hamar lefagyott a mosoly,kezem ökölbe szorult a dühtől.

-Mi a faszt csináltok ti egy ágyban?-kiabáltam idegesen.

Harry

Valaki kiabálására ébredtem,szemeim azonnal kipattantak,és arcomat a hang forrása felé irányítottam.

Louis!!!

Basszus…Liam.-idegesen pillantottam Louisra...aki hol engem,hol a mellettem fekvő Liamet kémlelte.

-Louis….meg tudom magyarázni.-indultam utána.

-Nem érdekel…eljátszottad az utolsó esélyed.-fordított hátat Lou,és már szaladt is le a lépcsőn.

-Louis…várj!-kiabáltam utána

-Várj már.-kaptam el a csuklóját.

-Mit akarsz?-tette keresztebe kezeit.

-Csak annyit,hogy hagy magyarázzam meg ezt az egészet.-néztem egyenesen a szemébe.

-Hallgatlak.-válaszolt unottan.

-Nem történt közöttünk semmi,Liam hazahozott,felkísért,aztán egyszerűen elkezdtünk beszélgetni,és elszaladt az idő…utána meg ittmaradt éjszakára.-magyaráztam…és nem érdekelt hogy alsónadrágban állok Louis előtt.

-Szép kis történet…de ezt másnak ad be.-jelentette ki komolyan Lou.

-De ez az igazság Louis!-szemembe könnyek szöktek..

-Már nem tudom,hogy kinek higgyek.-jelentette ki Louis…és arcán lefolyt egy könnycsepp.

-Ne érj hozzám.-fordult el,mielőtt letörölhettem volna a könnycseppet.

-Harry…-kezdte lassan.

-Jobb lenne,ha nem találkoznák többet.-hangja tele volt fájdalommal.

Mintha kitépték volna a szívemet…úgy ért ez a mondat.

Nem akarom elveszíteni …Ő a mindenem!

Szememből záporoztak a könnyek…

-Louis…szeretlek!-jelnettem ki elcsukló hangon…

De ekkor már sehol nem volt…

Istenem…-egyszerűen össze estem.

A földön zokogtam,mint valami óvódás,ha nem kapja meg azt amit akar.

Sírtam…csak sírtam…testemen végigfolyt a könnyem…egyáltalán nem foglalkoztam a külvilággal.

Miért teszed ezt velem Louis?!