10. Fejezet. This Summer Changed My Life...

Sziasztok!

Meghoztam a 10. fejezetet! :) Szeretném közölni,hogy már elértük az 1,300 oldalmegjelenítést! :) Köszönöm nektek! :) Kérlek ne haragudjatok,hogy ez a rész ilyen rövid lett,de se időm,se ihletem nem volt. :/ A következő ígérem hosszabb,és jobb lesz! :) Jó olvasást! xoxo(Gabii)

Harry

-Harry…-szólt valaki hozzám.

-Harry kelj föl.-jött oda Liam,és lassan felsegített.

-Szakított velem…-nyögtem ki lassan,és újra sírni kezdtem.

-Semmi baj…minden rendbe jön.-súgta Liam…ahogy felsétáltunk a lépcsőn.

-Semmi nem jön rendbe,Liam.- a sírógörcs kerülgetett… ledőltem az ágyra.

-Liam…kérlek hagyj magamra.-mondtam szipogva.

-Rendben… Harry…lent leszek.-csukta be az ajtót.

Mért nem hitt nekem?!

Én soha nem hazudtam neki!

Az a csók semmit nem jelentett…és különben is,Niall  smárolt le.

Nem hagyhat el…csak úgy,bármi indok nélkül…

Nem bírom ki nélküle…

Nem bírom ki Louis nélkül!

5 nap.

Még ennyit maradunk a szigeten.

Ez alatt az 5 nap alatt el kell felejtenem Louist…

Úgy kell tennem,mintha semmi nem történt volna,ez alatt a néhány nap alatt amíg ˝együtt voltunk˝

Amikor távozunk…akkor itt kell hagynom az összes emléket…mintha meg sem történt volna ez az egész.

Csak ezekre tudtam gondolni,miközben párnámat teljesen eláztatva sírtam.

Álomba sírtam magam…mikor felébredtem,már javában este volt.

Jeszus.-ültem fel az ágyon.

Liam még itt van?!-kérdeztem magamba..

És anya?-folytattam a gondolkodást.

Remélem,jól hazudik Liam…nem kell anyának semmit megtudnia.

Főleg azt nem,hogy egy fiú miatt szenvedek.

Nehézkesen kikászálódtam az ágyból,és a fürdő felé indultam.

Olyan mintha valami hatalmas teher lenne a vállamon…

-Hogy nézel ki Hazz?-ráncoltam homlokom.

Szemeim alatt hatalmas karika díszelgett…mintha behúzta volna egyet.

Jól jön most egy hidegzuhany…

Gyors lefürödtem,kerestem valami tiszta ruhát magamra,hajamat megfésültem,így sikerült tűrhető kinézetet varázsolnom.

Lassú léptekkel sétáltam lefelé a lépcsőn…félve anya megjegyzéseitől.

-Heló mindenki.-köszöntem a kanapén heverő emberekre.

-Liam..te még itt vagy?!-fordultam felé,nem törődve anya értetlen ábrázatával.

-Falaztam neked.-súgta a fülembe amikor leültem mellé.

Válaszul enyhén bólintottam.

-Jajj..hadd nézzelek,kicsim-jött oda anya,és elkezdett ˝vizsgálni˝.

-Milyen volt a tegnap este?-kérdezte egy enyhe mosoly keretében.

-Látom,elég másnapos vagy.-vigyorgott gemma.

-Egész jó volt…rendesen kiütöttem magam,ezért kértem meg Liamet,hogy hozzon el..-hazudtam egyszerűen.

-Nem vagy éhes?-indult Anne a konyhába.

-Nem..most nem kérek semmit,de azért köszi.-próbáltam hatásosan mosolyogni.

-Harry…megyek.-állt föl Liam a kanapéról.

-Oké…kikísérlek.-indultam utána.

-Szia Liam.-búcsúképp megpuszilta Gemma.

-Szia.-ölelte át ő is.

-Mi volt ez Gemmával?-érdeklődtem,amint kiléptünk az ajtón.

-Hát eléggé megkedveltük egymást.-pirult el Liam.

-Ahan…-vigyorogtam rá.

-És mikor hívod el randizni?-néztem komolyan rá.

-Mi?...mi nem is…na jó,holnap megyünk vacsorázni.-ismerte be kisebb habozás után.

-Csak így tovább.-kacsintottam rá.

-Köszönöm.-ráztunk kezet búcsú kép.

-Szia.-köszöntem még egyszer,és becsuktam magam mögött az ajtót.

-Gemma?-szóltam neki,amikor a konyha felé indultam.

-Már a szobájában van.-jött a tv felől a válasz.

-Úgy látom,elég hamar kiheverte Louist..-mondtam,miközben beleharaptam egy almába.

-Igen…megtalálták Liammel a közös hangot.-mosolyogtt Anne,aki szokásához híven a BBC-egyik dokumentum filmjét nézte.

-És jól is mutatnak együtt.-fejeztem be a mondatot.

Anne csak bólogatott,nagyon koncentrált a tv-re.

-Megyek aludni,eléggé fáradt vagyok.-füllentettem kicsit.

-Várj Harry.-húzott viasza anya.

-Tudod…holnap találkozom valakivel.-mondta kissé zavarban.

-Értem…és ki az?-érdeklődtem unottan.

-Bradley -nek hívják…ő is tengerbiológus.-vigyorgott enyhén anya.

-Szóval randi.-pillantottam Anne-re.

-Nem randi…csak vacsora.-javított ki anya.

-Jó…persze.-hagytam rá.

-Akkor nem zavar?-kérdezte döbbeneten anya.

-Nemigazán…felnőtt nő vagy anya...azt csinálsz amit akarsz.-pusziltam meg arcát,és felsiettem a szobámba.

Nem voltam álmos,de azért rám fért a pihenés…és legalább addig se gondolok Louis-ra.

Mit csinálok én holnap?

Anya,és Gemma se lesz itthon…

Másnap

Még 4 nap..már csak ennyit kell kibírnom.

Ahhoz képest,hogy nem voltam fárad,délután 2-ig aludtam.

Miután elvégeztem a ˝reggeli˝teendőimet…úgy döntöttem,hogy bemegyek Honolulu centrumába,nézelődök kicsit.

-Anya…bemegyek a városba.-nyitottam be anya szobájába.

-Rendben kicsim,vigyázz magadra.-mondta a szokásosat.

-Persze.-forgattam a szemem.

-Legkésőbb 7-re jövök.-mosolyogtam Anne-ra.

-mi?!...ja,jó…-mondta fáziskésésben.

-Nem is  te lennél.-ráztam a fejem,és becsuktam az ajtót.

Gyors felkaptam a cipőm,hívtam egy taxit…és 15 perc múlva a városban voltunk.

Fizettem a sofőrnek,és kiszálltam Honolulu egyik nagyobb sétálóutcájánál.

Amint megfordultam,elöntött az irigység,és a düh.

Louis állt tőlem alig 10 méterre,és egy szőke ribanccal csókolózott.

-Hogy képzeled ezt,te büdös ribi?!…-létem oda,és lekevertem a csajnak egy akkorát,hogy a földre esett.

Louis tátott szájjal nézte az eseményeket…